Olaszország külkereskedelmi többlete 20 havi csúcsra emelkedett márciusban, jelentősen felülmúlva az elemzői várakozásokat - derült ki az olasz statisztikai hivatal, az Istat szerdán közzétett adataiból.
Az előzetesen közölt 513 millió eurónál is nagyobb, 581 millió eurós többlet alakult ki a magyar külkereskedelmi mérlegben februárban. A felülvizsgálat nem változtatja meg a nagy képet: a külkereskedelem súlyosan megbomlott egyensúlya az energiaárak nagy esésének köszönhetően megindult a helyreállás útján.
Februárban az előzetes adatok alapján jelentősnek mondható, 513 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben. Ilyen adatra közel másfél éve, az energiaválság előtti időszakban volt példa utoljára. Az energiaárak esésének köszönhetően az egyensúlyi fordulat tartósnak ígérkezik, amire nagy szüksége is van a magyar gazdaságnak.
Januárban a külkereskedelmi mérlegben 413 milliós hiány alakult ki - derül ki a KSH ma közzétett felülvizsgált adataiból. Az előzetes hiányadat 165 millió euró volt, vagyis igen jelentős mértékben romlott a második adatközlésig a hiányszám.
Januárban a KSH előzetes adatai szerint 165 millió eurós hiány alakult ki a magyar külkereskedelmi mérlegben, jóval kevesebb, mint a tavalyi extrém hónapokban, sőt, a mai adat kissé alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél is.
Az orosz gazdaság 190 milliárd dollárnyi GDP-t veszíti el, ami Magyarország éves gazdasági teljesítményének felel meg. Mindez elmarad ugyan a háború elején elhangzott 10 százalékos visszaeséstől, de a nyugati szankciók most kezdik el igazán felperzselni az orosz gazdaságot.
Novemberben 1,415 milliárd euró volt a magyar külkereskedelmi hiány. Az előzetes adatközléshez képest az importot nagyobb mértékben (+272 millió euró) húzta fel a KSH, mint az exportot (+140 millió euró), így a hiányadat felfelé módosult. A novemberi deficit minden idők második legmagasabb adata.
A magyar gazdaság kedvező reálgazdasági folyamatai következtében a mostani leminősítés után nagyon rövid időn belül újra a felminősítések időszaka fog következni - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-nek a Standard&Poor's besorolásával kapcsolatosan.
A külkereskedelmi adatok elemzése azt mutatja, hogy a szankciók elérték közvetlen céljukat: romlott az orosz gazdaság termelési kapacitása, és a március óta csökkenő orosz energiahordozó eladási bevételek nagymértékben tovább fognak csökkenni az elkövetkező hónapokban a csökkenő eladási mennyiség és alacsonyabb olajár miatt.
Októberben az előzetes adatok szerint 1010 millió euró deficit keletkezett a külkereskedelmi mérlegben - jelentette a KSH. Ez minden idők harmadik legnagyobb hiányadata.
Az előzetesen közölt 1,3 milliárd eurónál is nagyobb hiány alakult ki augusztusban a külkereskedelmi mérlegben. A közel 1,6 milliárd eurós deficit így még nagyobb történelmi rekordot jelent, mint az előzetes adat.
Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon évtizedek óta nem látott infláció tapasztalható. Nálunk azonban kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az uniós átlag. Vagyis jól látható, hogy az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést. Akkor mégis miért vezet be újabb hatósági árakat a kormány?
A Budapest Economic Forum 2022 második szekciójában az elszálló energiaárak magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélgetett Weinhardt Attila, a Portfolio vezető elemzője Pletser Tamással, az Erste olaj- és gázipari elemzőjével és Szabó Gergellyel, a MET Central Europe regionális elnökével. Pozitív felütéssel indult a beszélgetés, a szakemberek egybehangzó véleménye szerint kisebb-nagyobb fennakadások mentén az idei télen már rendben lehet Európa energiaellátása, a jelenlegi környezet pedig komoly perspektívaváltást hoz majd magával, elsősorban az energiáról való gondolkozás attitűdje változhat meg, ami jelentős keresletcsökkenéshez vezethet a kontinensen. Hosszabb távon is tartósan magas gázárakkal kell azonban vélhetően szembenéznie Európának, és már a mostaninál jóval alacsonyabb, 60-80 euró/MWh fölötti gázár is fenntarthatatlanná teheti a magyar külkereskedelmi mérleget és a gazdasági pályát, ezért minél gyorsabban kezelni kell ezt a témát.
Augusztusban a 1,639 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 19 millió euróval több az előző havinál. A folyó hiány egyébként épp júliusban ugrott még egy egy hatalmasat, hiszen akkor több mint duplája lett a júniusi 806 millió eurónak - derül ki Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető legfrissebb adatokból.
Augusztusban tovább nőtt, rekordszintre emelkedett az euróövezet külkereskedelmi mérleghiánya az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteki közlése szerint.
Augusztusban az előzetes adatok szerint 1,299 milliárd euró hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, ez egy hajszállal magasabb, mint az előző havi deficit. Mivel már az is az eddigi legnagyobb hiány volt a magyar gazdaság történetében, ezért a friss adat új csúcsot jelent.
Az előzetes adatközléshez képest mintegy 230 millió euróval rontott májusi külkereskedelmi hiányadatán a KSH. Ezzel a 135 millió eurós többletből 95 millió eurós hiányra változott az egyenleg, ami sokat rontja ugyan az összképet, de így is lényegesen kisebb külsőegyensúly-romlást jelez, mint a megelőző hónapok.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Májusban végre többletet mutatott a hazai külkereskedelmi termékforgalom, ilyenre közel egy éve nem volt példa. A 12 havi gördülő hiány így is tetemes, de nagy eredmény, hogy nem romlott tovább a helyzet.
Egymás után éri el az újabb és újabb történelmi mélypontokat a forint az euróval és a dollárral szemben, előbbinél már 413 fölött vagyunk, utóbbi jegyzése pedig meghaladja a 405 forintot. Eközben a magyar tőzsde ugyan stagnál ma, egyet hátra lépve látszik, hogy jelentősen megszenvedték a mögöttünk álló időszakot a magyar részvények, főként az OTP, melynek árfolyama ma is lokális mélypontra került. Ez azt jelenti, hogy azokon a szinteken kereskednek most a bankpapírral, amelyeken a koronavírus miatt kialakult pánikeladási hullámban járt az árfolyam.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
